Noha a magyar bort szívesen gondoljuk világhírűnek, az egri bikavér és a tokaji aszú híre megkopott, és legjobb pincéink ismeretlenek külföldön. A szüretre utánajártunk, hogyan tudott a fagyállóbotrány után lenullázott osztrák borászat 25 év alatt elhúzni mellettünk, és hogy világhódító útra indulhat-e a furmint.
Fő versenyhátrányunk tehát az, hogy túl sok fajta szőlőnk és borunk van: míg az osztrák statisztika 23 fehér- és 13 kékszőlő-fajtát tart nyilván, a magyar 96 fehéret és 40 kéket.
„Magyarországon szélesebb a fajtaválaszték, ami dicséri a klímát, hiszen itt minden szőlőfajta kiváló bort ad, másrészt nehézség, hiszen ennyit nem lehet egyszerre eladni, a médiazajban csak az egyszerű üzenetek jutnak el a fogyasztóhoz. Mivel évente egyszer van szüret, a borászatban lassan kristályosodnak ki a tapasztalatok. Természetes, hogy 23 évvel a minőségi bortermelés újraindulása után még 8-10 fajtával kísérletezik egy pince. Előbb-utóbb kialakul a profil.”
mondja Nádasi András bormarketing-szakember, egy négy badacsonyi pincészetet tömörítő társulás, a VSOP tanácsadója.
Itthon a szakmai széthúzás és a 22 borvidék elaprózottsága miatt nehéz a zászlósfajták kiválasztása. Itthon ugyanolyan chardonnay-t lehet előállítani, mint Burgundiában, de mindig a francia chardonnay kistestvére lesz. Ezért a csak ránk jellemző fajtákra kellene figyelni. A szakma kezdi elfogadni, hogy a fehér szőlők közül a furmint és az olaszrizling, a kék szőlők közül pedig a kadarka és a kékfrankos lehet, ami mögé a legtöbben fel tudnak sorakozni.
mondta Jásdi István, a Pannon Bormíves Céh elnöke.
Magyarországnak egy világszínvonalú fajtája van, a furmint, amely az öt nagy édes borfajta egyike a rajnai rizling, a chenin, a semillon és a muskotály mellett. Kiváló száraz bor is készíthető belőle, friss és kifejezi a termőhelyet.
véli Tim Atkin.
Főleg a furmintban rejlik nagy lehetőség: ez töltheti be azt a szerepet, amit az osztrákoknál a menő amerikai bárokban is népszerű zöld veltelini.
A konszenzus azonban még várat magára – ifjabb Gál Tibor egri borász például csak borvidékenként határozná meg a fókuszpontokat.
Az adottságaink annyira jók, hogy nem lehet tíz alá vinni a magyar zászlósborok számát. Persze a túlzott sokszínűségnek nincs értelme. Villányban csak komoly vörös házasításokkal kellene foglalkozni, Egerben a bikavérre és az egri csillagra kellene ráállni.
véli ifjabb Gál Tibor.
Mások szerint nincs szükség mind a 22 borvidékre, és például badacsonyi, csopaki, füredi helyett a „Balatoni bor” márkát kellene használni, ahogy Médoc, Pomerol és Margaux borai is „Grand vin du Bordeaux” címkét kapnak.
Heti Válasz / Laky Zoltán
