Interjút készítettünk Nádasi András, bormarketing szakértővel, a badacsonyi borok egyik leglelkesebb népszerűsítőjével
Badacsonyi szőlőhegyen
Most már nem először látogatott Badacsony Budapestre, pontosabban „a New Yorkba”. Mit vártatok és mit kaptatok a rendezvénytől?
Az idei volt a negyedik közös Badacsonyi borvidéki bemutatkozás a New York Palotában, amelyet minden évben más tematikára fűzünk fel – idén az “illatos fajták” voltak kiemelve. A koncepció egyszerű: referenciaértékűnek tartjuk az itt történő bemutatkozást, hiszen Budapest az ország borkereskedelmi központja, emellett a borfogyasztók népes tábora és a legfontosabb véleményformálók is itt élnek. Szeretnénk megmutatni magunkat, a borainkat, az értékeinket, egész éves programjainkat – amely úgy érezzük, hogy évről-évre sikerül is.
Hogyan fejlődik a badacsonyi borvidék? Hogyan jellemeznéd most a régió borait, borászatait?
Röviden összefoglalva: dinamikusan. A borvidéket – más hazai borvidékhez hasonlóan – egyszerre jellemzi a múlt értékeinek (újra)felfedezése és az útkeresés. Mindenki érzi a hatalmas potenciált, amely a hegyekből árad, és amely testet tud ölteni a borokban. Van egy vízió, hogy a Badacsonyi borvidéknek hol lenne a helye a jövőben, ezért dolgozik mindenki. A borászatok között példaértékűen aktív a párbeszéd és a tapasztalatcsere.
Egyre több helyen jellemző a borászatok közötti összefogás, együttes fellépés. Te magad a VSOP Balaton-felvidéket és egyes kampányokban a Badacsonyi Kört segíted a munkáddal. Miben tud hatékony lenni egy ilyen összefogás?
Egy üzenetnek sokkal erősebb hatása van, ha több pincészet konzekvensen képviseli, mint ha csak egy. Az összefogás a pincészetek számára számtalan előnnyel jár és lehetőséget teremt egy szélesebb közönség megszólításának. A közös gondolkodás, ha nem is mindig könnyű, de mindenképpen előre visz. A hazai borászat történetében ez a mostani fejezet az alapok újbóli lerakásáról szól és ebben a periódusban még inkább felértékelődnek az alulról jövő kezdeményezések.
Hogy látod a hazai bormarketing fejlődését, irányait? Vannak-e biztató jelek, és min kéne változtatni?
Nem lenne igazságos azt mondani, hogy nincsenek biztató jelek és eredmények, noha tudjuk, hogy még rengeteg a tennivaló és sokszor alapkérdésekben sincs konszenzus. Mit szeretnénk elérni? Hogyan pozícionáljuk a magyar borokat? Milyen fajtát/borkészítési módot/régiót emeljünk ki? Kinek szeretnénk eladni? Itthon vagy külföldön? Ez egy sokszereplős játék és ezek a szereplők ezekre a kérdésekre különböző válaszokat adnak. Egységes recept máshol sincs, de az lehet a cél, hogy az egyes akciók egymást erősítsék és egy irányba hassanak. Ha egy dolgot kellene kiemelnem, hogy min kellene változtatni az az, hogy idegen nyelven is kommunikáljunk online, mert a nagyvilág számára többek között azért is vagyunk láthatatlanok, mert egy saját felmérés szerint a borászatok fele nem kínál idegen nyelven tartalmakat, de ugyanez igaz nagyon sok hazai borral kapcsolatos kezdeményezésre.
Kinek mi lehetne a szerepe a bormarketing hatékonyabbá tételében, úgy Magyarországon, mint külföldön?
Próbáljunk átállni a “Mi a rossz?” üzemmódból a “Mit tegyünk?”-re. Ha valakinek van egy jó ötlete, azt ossza meg másokkal. Nézzük meg, hogy mit csinálnak mások és abból mi mit tudnánk hasznosítani. Csodafegyver valószínűleg nincs, csak lépésről lépésre történő építkezés. Tartsuk a szemünket a nagyvilágon, de merjük a saját utunkat járni.
Pesti Műsor / Illés Mihály
